Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2017

Both Balázs - Dr. Goda Róbert PhD - Dr. Magyar Tamás - Dr. Szánthó Zoltán PhD

Turbulens komfortjellemzők vizsgálata kisterű irodahelyiség modelljében

Both Balázs

egyetemi tanársegéd
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Dr. Goda Róbert PhD

egyetemi adjunktus, laborvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Dr. Magyar Tamás

címzetes egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Dr. Szánthó Zoltán PhD

egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Bevezetés

A kisterű irodahelyiség, mint a zárt terek egy típusa igen elterjedt világszerte. Éppen ezért nem meglepő, hogy több hazai, illetve nemzetközi európai szabvány ad meg irányértékeket a belső levegő komfort tervezéséhez kisterű irodákra vonatkozóan. A komfort kifejezés egyszerű, ugyanakkor rendkívül komplex jelentéssel bír, amely magában foglalja a belső levegő minőségét, a hő- és huzatérzetet, az akusztikát, a világítást, vagy akár a belső építészet esztétikáját is.

Légtechnikai szempontból a huzatérzetnek nagy jelentősége van, hiszen meghatározza a szellőztetett helyiségben tartózkodók egészségi állapotát, munkavégző képességét, valamint az épület energiafelhasználását is. A huzatérzetre számos fizikai, fiziológiai tényező gyakorol hatást. Épületgépészeti, pontosabban fogalmazva légtechnikai szempontból a három legjelentősebb komfortjellemző: a levegő időbeli átlagsebessége, az átlagos légsebesség fluktuációja, illetve ezek százalékos aránya, melyet a turbulencia-fok fejez ki.

Jelenleg a legtöbb szabvány a helyiség teljes tartózkodási zónájára határozza meg a légsebesség és turbulencia-fok javasolt értékeit, figyelmen kívül hagyva a zóna egyes részeit, illetve a befúvási jellemzők légsebességre és turbulenciára gyakorolt hatását. Mindezek a hiányosságok kijelölik azokat a kutatási célkitűzéseket, amelyek megvalósításának eredményeiből jelen cikkben szeretnénk néhányat bemutatni. A kutatásaink során kapott eredmények hozzájárulhatnak a huzatkomfort pontosabb tervezhetőségéhez.

A levegő mozgás és a tartózkodási zóna komfortjának összefüggése

A megfelelő belső levegő komfort biztosítása ma már alapvető követelmény az épületek átadásakor-átvételekor. A huzathatás az egyik legzavaróbb diszkomfort tényező, amely amellett, hogy egészségügyi kockázatot rejt, növelheti az épület energiafelhasználását a megemelt belső hőmérséklet révén. A helyiségben várhatóan kialakuló huzathatás becsülhető az Európában alkalmazott és elfogadott Fanger-féle huzatmodellel. Ennek alapján a huzathatással várhatóan elégedetlenek százalékos aránya az ISO 7730 szabvány szerint az alábbi összefüggéssel számítható:

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/12-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!