A hőkomfort értékelésére a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszer a PMV-PPD elmélet, amelyet Fanger professzor laboratóriumi körülmények között, egyetemi hallgatók, mint élőalanyok bevonásával dolgozott ki. Az eredmények nemzetközi szabványok (pl. ISO 7730, MSZ CR 1752) alapját képezik. A kapott eredményeket a mérsékelt égövi hőmérsékletviszonyok mellett határozták meg. Több kutató vizsgálta melegövi környezetben a PMV érték alkalmazhatóságát. Az adott komforttérben komfort kérdőívek alapján meghatározott hőérzeti számot AMV-nek nevezték el (AMV, „actual mean vote”, aktuális hőérzeti érték). Hazánkban erre vonatkozó kutatások még nem folytak. A nemzetközi tapasztalatok indokolták a hazai kutatás beindítását a PMV és AMV témakörében. Szükségesnek és indokoltnak tartottuk a hazai kutatómunkát.

Dr. Kajtár László PhD

A cikk első részében, amely a lap előző számában jelent meg, rámutattunk a hőleadók termodinamikai számításainak néhány, az eddigiekben nem kellőképpen vizsgált problémájára. Vizsgáltuk a konvekciós és sugárzásos hőleadás megoszlásának arányát a teljes hőleadásban. A cikk most következő második részében a sugárzásos hőleadás átszámításának vizsgálatát mutatjuk be. Új differenciálegyenletet vezettünk le a lokális hőátadási tényezőnek a globális hőátadási tényezőből történő meghatározására és a felületmenti hőmérséklet-eloszlás számítására. Jelen dolgozatunkban röviden összefoglaljuk a gyakorlat számára is hasznos tudnivalókat.

Prof. Dr. Garbai László - Radnai Norbert

Mondhatnánk több évtizede küzdött a szakma ezért, hogy az épületgépészeti szakképzés jobban igazodjon a valóságos igényekhez, váljon ki a gépészeti szakmacsoportból, összevontabb épületgépészeti szakmák képzése legyen. A hálózatszerelők és a készülékszerelők képzése váljon szét, és igazodjon az egész rendszer egy épületgépész életpálya-modellhez. A változtatás lehetőségét az adta, hogy a kormányzat a szakképzés megújítása érdekében 125 szakma képzésének gondozását átadta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hatáskörébe. Ezzel közel egy időben a Magyar Mérnöki Kamara „Az épületgépészeti közép- és felsőoktatási rendszer továbbfejlesztése” tárgyában kiírt pályázatát az MMK Épületgépészeti Tagozata elnyerte. Ennek a munkabizottságnak egyik része foglalkozott az alap- és középfokú szakképzéssel, a másik a felsőoktatással.

Móczár Gábor

Korábbi cikkünkben megvizsgáltuk a hőszivattyú elpárologtatójában a hőátadási tényező változását állandósult állapotban az áramlás jellegének függvényében (lásd a lap 2010. évi 6. számában). Jelen cikkünkben vizsgálatainkat kiterjesztjük a hűtőközeg állapotjelzőinek vizsgálatára, és ennek keretében megvizsgáljuk, hogyan változnak az elpárologtatóban történő áramlás közben a hűtőközeg hőmérséklete, nyomása és sűrűsége továbbá a hűtő és hűtött közeg közötti hőátvitel teljes folyamatát is elemezzük.

Prof. Dr. Garbai László - Sánta Róbert

A BSH Hungária Kft. a 2011-es Hungarotherm szakkiállításon mutatta be két legújabb termoventilátor készülékét. Az egyik berendezés különlegessége, hogy rendelkezik ATEX robbanásbiztos készülék minősítéssel. A rendszer alkalmas minden olyan térben történő telepítésre, ami Zona 2-es minősítésű a vonatkozó EU szabvány szerint. Alkalmazása indokolt főleg ipari létesítményekben, raktárakban, vegyipari felhasználások esetén, minden olyan esetben, amikor fennáll a használt technológia vagy a tárolt anyagok miatt a robbanás veszélye. Műszaki adataiban teljesen megegyezik a BSH ismert Industrie termoventilátor sorozatával.

BSH Hungária Légtechnika Kft.

A nemzeti, európai, és nemzetközi éghajlati és energetikai célok teljesítése érdekében az épületek energiafogyasztását csökkenteni kell. Az új és a modernizált épületek számára a kis energiafogyasztású épületek vagy a passzívházak szintje legyen a cél. A zéró energiafogyasztású épületek vagy a plusz energiafogyasztású épületek meghatározásának a használata a gyakorlatban és a szakirodalomban sem egységes. A zéró energiafogyasztású épületek meghatározásához a követelmények különböző kategóriái használatosak (például a primer energia, az exergetikai megfontolások, a komfort paraméterek, az energia tanúsítvány meghatározása számított értékekből vagy valós mérési adatokból stb.)

Werner Stutterecker

Az épületek villamos energiafogyasztásának jelentős részét a szivattyúk, pontosabban az azok hajtására használt villanymotorok működése eredményezi. Meglepő adat, hogy egy családi ház éves villamos energiafogyasztásából a beépített fűtési keringető szivattyúk 10-15%-kal részesednek (németországi tanulmány alapján). A családi házakban telepített keringető szivattyúk névleges villamos teljesítménye általában 80 W alatt marad, ellenben más villamos háztartási készülékhez hasonlítva igen magas üzemórával rendelkeznek. Nem véletlen, hogy 2005-ben a nedvestengelyű keringető szivattyúknál is megjelent az energia címke, a szokásos A…G besorolási osztályokkal. Ez képezte – részben – alapját a 2005-ben kiadott EuP (Energy-using Products) irányelvnek.

Grundfos Hungária Kft.

Az építőiparban jól ismert, széles körűen – homlokzati hőszigetelésként, válaszfalak hangszigeteléseként – alkalmazott ásványgyapot szigetelőanyagok tulajdonságairól az MSZ EN 13162 harmonizált szabvány rendelkezik. Ebben az épületszerkezetekben fellépő leggyakoribb igénybevételeknek megfelelő tulajdonságokat, illetve azok értékelési osztályait írják elő. Vannak azonban olyan körülmények is, amelyek jelentősen különböznek az általános építőipari alkalmazásokban megszokottaktól. Ilyenek például az épületgépészeti vagy ipari alkalmazások. Ezekben például az átlagosnál jóval nagyobb hőmérsékleti tartományokban vannak beépítve az anyagok, amelyeknek így is hosszú élettartamot kell produkálniuk.

Knauf Insulation Kft.

Légtechnikai hálózatokban a hangcsillapítás szükségességéről már sok szó esett. Nagy általánosságban elmondható, hogy akusztikai tekintetben a rendszer legtöbb problémát okozó eleme a ventilátor, amelynek természetes működési zaja a légcsatornán keresztül olyan helyekre is eljut, ahol az ott tartózkodó ember számára terhes és zavaró lehet. Mindennek a megelőzésére különféle hangcsillapító elemeket építenek be a légcsatornába – helyesen méretezett és körültekintően kiválasztott hangcsillapítók alkalmazásával, illetve a klasszikus méretezési elvek betartásával a legtöbb esetben meg is oldódik a probléma. Tekintsünk át most néhány olyan helyzetet, ahol az épület jellegéből adódóan, illetve egyéb sajátosságok okán nincs, vagy esetleg csak korlátozott lehetőség van a hangcsillapító klasszikus beépítésére, mégis szükség van hangcsillapításra! Mit tehetünk?

Hurbán Tamás

A lapban való pár hónappal ezelőtti bemutatkozásunk óta (lásd 2011/3. számunkban a szerző Solar Decathlon c. cikkét) sok minden történt csapatunkkal. A házunk építész tervei a véglegeshez közelítenek, a szponzoráció és a cégekkel való együttműködés terén jelentős sikereket értünk el, és természetesen a gépész csapat is aktív munkával járult hozzá a projekt fejlődéséhez. A továbbiakban az elmúlt időszak eseményeit foglalom össze, bemutatom a munka jelenlegi állását és a még ránk váró feladatokat. Annak, aki számára újdonságként hat az Odooproject név: BME-s diákokból álló csapatként indulunk a jövő évi Solar Decathlon Europe 2012 versenyen. Ez egy világméretű, nemzetközi megmérettetés, ami Madridban kerül megrendezésre, és a résztvevő csapatoknak egy kizárólag napenergiát hasznosító, rendkívül energiahatékony, környezettudatos, könnyűszerkezetes lakóépületet kell megtervezniük és felépíteniük a kinti helyszínen.

Erdős Attila

Nagykonyhai főzési, sütési, grillezési, illetve egyéb műveletek során rendkívül nagy koncentrációjú szerves anyag kerül a levegőbe, ami veszélyes az üzemelést tekintve és akár ártalmas is lehet az ott dolgozókra. A konyhában alkalmazott technológiák a magas hőmérsékletű zsír, olaj, pára miatt fokozottan tűzveszélyesek, amit figyelembe kell venni az elszívó rendszerek tervezésekor. A technológiai veszélyek mellett a munkahelyi komfortot, rosszabb esetben a komplett vendéglátóhely megítélését rontja a szagvisszatorlódás, zsír és piszok látványa, vagy az indokolatlanul magas páratartalom. Nagyon sok helyen futhatunk bele igen rossz konyhai körülményekbe a magyar vendéglátóiparban, amelyek okát beruházói, tervezői és kivitelezői szinten egyaránt érdemes vizsgálni.

Kovács István