Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2017

Bokor András

Tervezői hibák az épületgépészetben egy igazságügyi szakértő szemével

Bokor András

okl. gépészmérnök, igazságügyi szakértő, ügyvezető
VIZATERV Épületgépészeti Tervező Kft.

Szinte sportot űznek a beruházók az építőipar minden résztvevőjének a versenyeztetésével. Legyen az tervező, kivitelező, műszaki ellenőr, de legfőképpen a beépítendő anyagok-berendezések, az elsődleges szempont csakis az ár. Manapság nem érdekli a beruházót a pályázó referenciája, hogy megfelelő háttérrel (szakmai létszám, ISO minősítés, felelősség biztosítás, nullás adóigazolás stb.) rendelkezik-e a vállalkozó, az egyedüli szempont a vállalási ár.

Különösen érezhető volt ez a gazdasági válság kezdetétől, de azóta sem csillapodott a beruházóknak ez a versenyeztetési éhsége és árérzékeny mohósága. Azt azonban tegyük hozzá, hogy a minőséget megkövetelik. Ha a végén valami nem úgy működik, ahogy szeretnék, könnyen a bíróságon találják magukat a vállalkozók. Ott pedig gyorsan bemutatja a felperes, hogy ő pedig I. osztályú minőséget rendelt meg.

A tervezőmérnök felelőssége

A tervezőmérnöki munka komplexitása már önmagában sugallja mindazkat a veszélyeket, amelyeket a mérnöki szakma, a mérnöki munka magában hordoz. Egy rossz számítás, nem megfelelő anyagválasztás, a folyamatok ellenőrzésének hiánya – és még sorolhatnánk számtalan esetet – mind-mind káreseményhez vezethetnek. 

A mérnök és a megrendelő jogviszonyát leggyakrabban egy, a felek között létrejött tervezési szerződés szabályozza. Tervezési szerződés alapján a mérnök műszaki-gazdasági tervezőmunka elvégzésére, a megrendelő pedig a megbízási díj megfizetésére köteles.

Amennyiben az elkészített mérnöki terv nem felel meg a tervezési szerződésben foglaltaknak vagy a szakmai követelményeknek, a tervezési szerződés hibás teljesítéséről beszélünk. 

A vállalkozó hibásan teljesít akkor, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Nem szerződésszerű, vagyis hibás teljesítés esetén a vállalkozót szavatossági felelősség terheli. 

Hibás teljesítés esetén a megrendelő a fentebb már kifejtett jogosultságokkal rendelkezik: a munka kijavítását vagy az eredmény kicserélését kérheti. Amennyiben erre nincs lehetőség, megfelelő mértékű díjmérséklést követelhet, vagy a vállalkozói díj visszakövetelése mellett elállhat a szerződéstől. 

A kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül a megrendelőnek okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

Összefoglalva megállapítható, hogy az új építési termékrendelet látszólag lazább követelményrendszert támaszt a termék megfelelőségének igazolására, mint a korábbi jogszabály. A valóság azonban az, hogy a korábbiaknál lényegesen nagyobb felelősséget ró a tervezőre, akinek úgy kell megválasztania valamennyi szerkezeti elemet, hogy csak olyanokat építsenek be az épületbe, amelyek műszaki jellemzői nem befolyásolják hátrányosan az épület teljesítményét. Tehát a tervezőnek ellenőriznie kell, hogy a betervezett termék rendelkezik-e teljesítménynyilatkozattal és az abban meghatározott jellemzők az épület használhatósága szempontjából megfelelőek-e.

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/12-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!