Lapszámok
2015 1-2. szám
- Dr. Magyar Zoltán PhD - Németh Gábor:
Közel nulla energiaigényű középületek követelményrendszere dél- és kelet-európai országokban (RePublic_ZEB projekt) - Boór András - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Víztakarékosság az ivóvíz-előállításban – Magyar ultraszűrő membrántechnológia Oroszországban - András-Tövissi Balázs - Dr. habil Kajtár László PhD:
Irodahelyiségek levegőhőmérsékletének optimalizálása hőkomfortra - Belafi, Zsofia - Gelesz, Adrienn - Reith, Andras PhD:
Önálló családi ház energia-, költség- és komfort alapú optimalizálása a jövő klímájának figyelembevételével (Magyar Épületgépészek Napja 2014 – PhD szekció, ANGOL NYELVŰ) - Dr. Both Balázs - Dr. Szánthó Zoltán - Dr. Goda Róbert PhD:
Részlegesen korlátozott légsugár tapadásának elemzése kísérleti módszerrel és CFD alkalmazásával (Magyar Épületgépészek Napja 2014 – PhD szekció) - Czétány László - Dr. Szánthó Zoltán - Láng Péter DSc:
Légtechnikai befúvószerkezetek átfolyási számának meghatározása (Magyar Épületgépészek Napja 2014 – PhD szekció) - Kmeťková, Jana Bartošová - Prof. Ing. Petráš, Dušan PhD:
Lakóépület felújításának életciklus költségelemzése (Magyar Épületgépészek Napja 2014 – PhD szekció, ANGOL NYELVŰ) - Kováčová, Diana Ing.:
Szolár rendszerek vizsgálata a TRNSYS energia szimulációs programmal (Magyar Épületgépészek Napja 2014 – PhD szekció, ANGOL NYELVŰ) - Kerekes Attila:
Biomassza kazánok teljesítménytényezője és a hőtárolás vesztesége – 2. rész - Dr. Jasper Andor PhD - Kovács Zoltán:
A Blasius-formula alkalmazhatóságának korlátai - Seidl Gábor:
Akkor hogyan tovább szeptembertől? – Kérdések a fűtés és melegvíz-ellátás területén, Magyarországon - Kovács István:
ErP 2015 – Elfogyott a türelmi idő - Dr. Barna Lajos PhD:
Erősödik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szerepe az építőiparban - PentA-KlímA Kft.:
A jövő már ma jelentkezik Önnél - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Csáki Gábor
Hozzászólások
Erősödik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szerepe az építőiparban
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Barna Lajos PhD
Erősödik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szerepe az építőiparban
Dr. Barna Lajos PhD
főszerkesztőMagyar Épületgépészet
2013 nyara óta létezik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), melyet az építőipari lánctartozások visszaszorítása érdekében hoztak létre. Az első másfél év tapasztalatairól és a folytatásról Máté Miklóst, a TSZSZ vezetőjét kérdeztük.
Hogyan lehet röviden összegezni a TSZSZ első másfél évét?
Az újságírók általában nem szeretik a számokat, de azt gondolom, egy szaklapban néhány adat megengedhető. 2014. év végéig összesen 204 kérelem érkezett a TSZSZ-hez. A kérelmekhez tartozó beruházási összérték 48,6 Mrd Ft volt, ebből a kérelmekben megjelölt vitatott összegek nagysága is összességében csaknem 6 Mrd Ft. Az eddig lezárult szakértői eljárások során a szakértői tanács átlagosan a kérelmezett összegek 70%-át ítélte jogosnak.
Jellemzően kik fordulnak Önökhöz?
Eddig a legkisebb vitatott összeg 315 000 Ft, a legnagyobb 1,5 Mrd Ft volt, de a vitatott összegek megoszlásából, illetve a kérelmezők személyét vizsgálva is jól látható, hogy jellemzően a leginkább kiszolgáltatott mikro-, kis- és közepes vállalkozások kérik a TSZSZ segítségét, akiknek nincs saját jogi apparátusuk a követelések érvényesítésére.
Miért érdemes a TSZSZ-hez fordulni?
A TSZSZ eljárása nem csodaszer, önmagában nem tudja megoldani a problémát, de mindenképp javítja a kérelmező tárgyalási pozícióját, ha egy háromfős, független igazságügyi szakértőkből álló szakértői tanács állapítja meg, hogy a szerződés szerinti munka „teljes bizonyossággal” elkészült, és annak a szerződés szerinti ellenértékét a kérelmező jogosan követeli. Ennek köszönhető, hogy az ügyek 25-30%-a a szakvélemény hatására egyezséggel zárul. Ha viszont nem jön létre egyezség, akkor a TSZSZ szakvéleménnyel bírósághoz is lehet fordulni, ahol értékhatártól függetlenül kiemelt ügyként kezelik és egy éven belül jogerős ítélettel le kell, hogy zárják a TSZSZ szakvéleményére alapított pert. A kérelmezőnek, itt már felperesnek, további garanciákat is biztosít a jogalkotó azért, hogy a TSZSZ által jogosnak tartott követelését érvényesítse: kérhet ideiglenes intézkedést a megállapított összegre, vagy végső esetben biztosítási intézkedéssel végrehajtást az adós vagyonára, megakadályozva, hogy az alperes az eljárás befejezése előtt eltűnjön a pénzével.
További részletek lapunk 2015/1-2-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).