Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2010

Dr. Bánhidi László prof. emeritus - Dr. Magyar Zoltán PhD - Dr. Révai Tamás

Oknyomozó történelem termikus műemberrel

Dr. Bánhidi László prof. emeritus


Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Dr. Magyar Zoltán PhD


Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék

Dr. Révai Tamás


Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetem

Ismert tény, hogy a II. világháborúban az orosz fronton, 1943 telén a 2. Magyar Hadsereget katasztrofális vereség érte. Az okokra vonatkozó magyarázatok egyik döntő érve volt a katonák ruházatának, illetve azok hőszigetelő képességének nem megfelelő volta. E kérdéssel sokan foglalkoztak és számos publikáció is született, de részletes tudományos vizsgálatra – elsősorban a megfelelő mérési, illetve műszerezettségi adottságok hiánya miatt – nem került sor. Napjainkban azonban a termikus műember segítségével lehetőség nyílt e kérdés vizsgálatára, amelyet egy „interdiszciplináris” csapat, műszaki és orvos szakértők együttesen végrehajthattak, mivel volt olyan lelkes „műgyűjtő” (dr. Laborc György Péter), akinek rendelkezésére álltak ennek az időszaknak a katonai ruházatai.

E közleményben a témát két fő részben ismertetjük:

  • a termikus műember és annak felhasználásával a vizsgálati lehetőségek, feltételek;
  • a rendelkezésre álló ruházattal végzett előzetes mérések eredményei.

A vizsgálatok még nem zárultak le teljesen. Jelen közleményünkben elsősorban a hat hőkomfort paraméter között szereplő Icl – azaz a ruházat szigetelőképessége „clo” egységben (1clo = 0,155 m2K/W) – vizsgálatának eddigi eredményeit mutatjuk be. A fő kérdésre adandó válasz, azaz, hogy –19 °C hidegben, szélben a honvédség adott ruházata megfelelő volt-e, még további részletesebb vizsgálatsorozatot igényel. A mérési sorozat azonban bebizonyította, hogy a műember erre a feladatra alapvetően alkalmas.

A vizsgálathoz felhasznált termikus műembert a 80-as években az Építéstudományi Intézetben svéd szakemberek állították össze. E műember később a BME Épületgépészeti Tanszékére került, majd ez év elején kutatási célokra a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Épületgépészeti Tanszékére „látogatott”, ahol új, korszerű adatgyűjtőt és feldolgozó szoftvert kapott.

Az ÉTI termikus műembere, az ún. ÉTI-MAN, tulajdonképpen egy nagy bonyolultságú mérőrendszer, amely a termikus mérőtestből, kétprocesszoros vezérlő- és gyorsadat-gyűjtőből és az adatfeldolgozást, valamint megjelenítést végző számítógépből épült fel. A mérőtestet egy átlagos felnőtt ember testméreteivel egyező műanyag bábuból alakították ki.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!