Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2010

Halász Györgyné dr., PhD, habil. - Barna Zoltán

Geotermikus energia hőhasznosítása a balneológiában 1. rész

Halász Györgyné dr., PhD, habil.

egyetemi docens
Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Környezetipari Rendszerek Intézet, Épületgépészet, Létesítmény- és Környezettechnika Tanszék

Barna Zoltán

MSc hallgató
Debreceni Egyetem Mûszaki Kar

A termálvíz hőhasznosításának lehetséges alkalmazási területei közül a cikkben elsősorban azokat a lehetőségeket vizsgáltuk, amelyek középpontjában a balneológiai hasznosítás áll. Ebben az esetben meghatározó szerepe a gyógymedencék hőmérséklet- és vízigényének van. A termálvizes kút illetve kutak elsődleges feladata tehát a fürdők termálvizes medencéinek feltöltése és üzem közbeni friss termálvízzel történő ellátása, a víz minőségének megőrzése és hőntartása érdekében. Másodlagos feladat a potenciális hőfogyasztók ellátása. Attól függően, hogy milyen hőmérsékletű termálvizet biztosít a kút, és a medencék milyen hőfokú vizet igényelnek, a termálvíz elő- és utóhasznosításáról beszélhetünk. Előhasznosítás alatt azt értjük, hogy ha a rendelkezésre álló termálvíz hőmérséklete meghaladja a medencék hőmérséklet igényét, és mielőtt bevezetésre kerülne, hűteni kell, a hűtéskor elvezetett hőt hasznosítjuk. Amikor a medencékből üzem közben és ürítéskor távozó termálvizet a szennyvízcsatornába vezetés előtt hűtjük, utóhasznosításról beszélünk.

Mind elő-, mind utóhasznosításkor a geotermikus energia energetikai hasznosításáról van szó, de a rendszeren csak annyi víz áramlik keresztül, amennyi a medencék ellátásához, illetve a rendszerbe beépített tárolók feltöltéséhez szükséges, a medencéken keresztüláramló termálvíz azonban nem sajtolható vissza. Mind az elő-, mind az utóhasznosítást nevezhetjük másodlagos felhasználásnak is.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998 (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 34. §) szerint nem minősül energetikai célú hasznosításnak a geotermikus energiának gyógyászati, balneológiai, valamint vízellátási célokra való felhasználása, még akkor sem, ha azt másodlagos felhasználással energetikai célra is hasznosítják.

Az üzemeltető számára kedvező ez a fajta energetikai célú hasznosítás, hisz visszatáplálási kötelezettség nincs, ezáltal az üzemeltetési költségek csökkennek.

A termálfürdők olyan létesítmények, amelyekben a termálvíz komplex hasznosítása a létesítményen belül is megoldható. A fürdők területén, illetve környezetében lévő épületek különböző hőigényei azonban sztohasztikus jellegűek, és az év folyamán, de még egy napon belül is, jelentős mértékben változnak, változhatnak. Az épület szellőztetése, ködtelenítése, légtechnikai és fűtési rendszere a téli és az átmeneti időszakokban is folyamatos hőigényt jelent. Ezekben az épületekben a lég- és a radiátoros fűtés mellett – a kellemes hőérzet biztosítása érdekében – gyakran alakítanak ki kis közeghőmérsékletet igénylő sugárzó fűtési rendszereket.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!