Lapszámok

A szeptemberi szám kiemelt témája az energiahatékony szellőztető berendezések kialakítása. Első cikkünk szerzői különböző típusú hővisszanyerők energetikai összehasonlításának eredményeit és a megtakarítható éves energiamennyiségeket mutatják be. A vizsgálatot három, különböző éghajlatú városra, Palermóra, Krakkóra és Helsinkire végezték el. A REHVA Journalban megjelent cikk szerzői a helyi igények szerint szabályozott szellőztető rendszert hasonlítják össze az állandó levegőmennyiségű rendszerekkel. A cikk szerzői egy esettanulmányt mutatnak be, melynek során Finnország déli részén 8 középületben vizsgálták a helyi igények szerint működő szellőzési rendszert.

A témához több korszerű megoldást bemutató cikk csatlakozik. Olvashatnak a Belimo új helyiségérzékelőiről és kezelőegységeiről, amelyek pontosan monitorozzák a beltéri levegő minőségét, emellett zökkenőmentesen integrálhatók a meglévő épületfelügyeleti rendszerekbe.

A mennyezetre és falra szerelhető légszárítókat a REHAU a felülethűtő rendszereivel együtt történő felhasználásra fejlesztette ki. A REHAU légszárítók beépítése lehetővé teszi a nagyobb teljesítmény elérését a felülethűtéssel, így a megnövelt termikus hőkomfortot biztosítja.

Napjainkban egyre nagyobb teret hódítanak a felülethűtés-fűtés rendszerek, amelyek hátránya hűtési üzemben, hogy nem csökkentik a levegő abszolút nedvességtartalmát. A Galletti cégcsoport párátlanításra specializálódott ága, a HiDew számos megoldást kínál a probléma megoldására az igényektől függően.

Következő cikkünkben a szerző bemutatja a PE-FLEX EPS szellőztető rendszert, amely rendkívül új és innovatív módja annak, hogy a légtechnika gépeinek telepítése zajtalan, gyors és energiatakarékos legyen. Olvashatnak az AirGlass üveg légszelepekről, amelyek igényes megjelenést kölcsönöznek a szellőztető rendszer látható elemeinek.

A szellőztető rendszerek mellett cikkünkben arról is olvashatnak, hogy komoly kihívást jelent megbecsülni egy megrendelő számára az építendő vagy felújítandó épület várható működési energiafogyasztását. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a dinamikus energetikai szimuláció információt biztosít ahhoz, hogy ne legyen szakadék a tervezett állapot és a valóság között és döntéstámogató eszközként segítheti is a kitűzött célok megvalósulását és ellenőrzését.

Az épületgépész PhD védések tapasztalataival foglalkozó cikkünk szerzője elemezi az épületgépészet helyzetét a tudományos minősítésben, majd két doktori témát mutat be, amelyek véleménye szerint erősíthetik a szakma tudományos hátterét, a szakterület tudománnyá válását.

Az Épületgépészeti múzeum kincseiből ezúttal három kéménytartozékot, a kéménytoldót, a szikrafogót és a szélkakast mutatjuk be.

Szeptemberi számunkban híreink között olvashatnak a Weishaupt által szervezett VIII. Környezetbarát nap rendezvényről, a VI. Épületgépész Tervezői Konferenciáról és a PTE MIK-en induló hidrogéncellás kutatásokról.