Lapszámok
Legfrissebb számunkból
- Dr. Horváth Miklós - Dr. Horváth Áron - Székely Judit - Dr. Csoknyai Tamás:
A jogszabályi változások következményei a lakóépületek energetikai besorolására 1. rész - Fekete Márk - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Grundfos Mixit okos keverőkör működése a gyakorlatban - Cservenyák Gábor:
A Dél-budai Centrumkórház (DBC) „közel nulla” energiaigényű, 100%-ban megújuló energiahasznosítású épületegyüttese - Carnero Melero, Pablo:
Az okos épületek új minősítése: az okosépület-mutató - Rónai András Árpád:
Fókuszban az épületgépészet - Vigh Gellért:
Igényvezérelt szellőztetés a Lindabtól - Henszelmann Imre:
Igeidők találkozása a kályhás szakmában. Beszámoló a MACSOI szakmai találkozójáról - Dr. Chappon Miklós:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből Szépségek a Múzeumban - Tóth István:
Hőszivattyúk problémamentes működtetése
Hozzászólások
A jogszabályi változások következményei a lakóépületek energetikai besorolására 1. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Horváth Miklós - Dr. Horváth Áron - Székely Judit - Dr. Csoknyai Tamás
A jogszabályi változások következményei a lakóépületek energetikai besorolására 1. rész
Dr. Horváth Miklós
BME Gépészmérnöki Kar Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Dr. Horváth Áron
ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont / Magyar Energiahatékonysági Intézet
Székely Judit
Központi Statisztikai Hivatal
Dr. Csoknyai Tamás
BME Gépészmérnöki Kar Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
2023. november 1-től jelentős jogszabályi változások léptek életbe a lakóépületek energetikai besorolását illetően hazánkban. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet felváltotta a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet, amely átalakította az energetikai számítások módszertanát és a besorolási kategóriákat. A szerzők kutatásának célja az új és a korábbi számítási módszerek eredményeinek összehasonlítása, a változások mértékének elemzése, valamint az épületállomány új energiahatékonysági skálára való átsorolási lehetőségeinek vizsgálata. A statisztikai elemzések alapját egy reprezentatív, több mint 1500 épületet magában foglaló adatbázis képezte, amelyen a kétféle módszertan alkalmazása révén feltárták a számítási eltérések jellemzőit. A cikk első részében a szerzők a lakóépület állomány energetikai állapotát mutatják be, míg a következő lapszámban megjelenő második részben az átszámítási lehetőségeket szemléltetik majd.