Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2019

Parsch Ádám

Légkezelők energiafelhasználásának csökkentésea korszerű ZerAx® technológiával

Parsch Ádám

mérnök tanácsadó, okl. épületgépész-mérnök
SCHAKO Kft.

Energiafelhasználási arányok

Világszerte és hazai szinten is a teljes energiafelhasználásban különösen jelentős szerepet foglal el az építési szektor, az épületek használatával kapcsolatos energiafogyasztás. Statisztikai adatok alapján az EU területén lévő épületek a teljes energiafogyasztásnak mintegy 40-50%-át teszik ki.

A hazai épületállományt szemügyre véve, azokban az épületekben, ahol szellőztető rendszer működik, a légszállításra fordított energiafelhasználás bizonyos esetekben akár a teljes épület villamosenergia-fogyasztásának 30-40%-át is kiteheti.

Az EU 2020-as célkitűzése

A fenntarthatóságot szem előtt tartva mára olyan EU-s és hazai épületenergetikai szabályozásokat fogalmaztak meg, amelyek az építési ágazat minden szegmensében és minden szintjén szigorú követelményeket határoznak meg.

Az EU 2020-as célkitűzésével összhangban megszületett az úgynevezett 2009/125/EK „ökodizájn” irányelv, amely az energiával kapcsolatos berendezések környezetbarát tervezési követelményeit határozza meg; legyen szó egy hűtőszekrényről, szórakoztató elektronikai cikkről, porszívóról vagy éppen egy épületgépészeti rendszerkomponensről. A rendelet kategorizálja az egyes energiafogyasztó berendezéseket, és a követelmények végrehajtásáról külön-külön rendeletek intézkednek.

Az épületekben alkalmazott szellőztető berendezések vonatkozásában a rendelet különválasztja a lakossági és nem lakossági berendezéseket, tehát más és más követelmények vonatkoznak egy 300 m3/h-s lakásszellőztető berendezésre, és egy több 10 000 m3/h-s építőelemes légkezelőre. A nem lakossági szellőztető berendezések energiahatékony tervezésével kapcsolatos követelményeket a 1253/2014 EU rendelet tartalmazza, amely két lépcsőben került bevezetésre: ErP-2016 illetve ErP-2018.

A rendelet értelmében 2018. január 1-től az EU területén kizárólag olyan szellőztető berendezések (légkezelők, ventilátorok) hozhatók kereskedelmi forgalomba, amelyek megfelelnek az ErP-2018 előírásoknak.

 

Az ErP rendelet hatása a légkezelőkre

Az ErP bevezetésének elsődleges célja, hogy minimalizáljuk a légkezelő berendezések energiafogyasztását. Ennek tükrében a légkezelők ErP szerinti kiválasztásánál az alábbi főbb kritériumok jelentek meg:

 

Szűrés

A légkezelő berendezések befúvó ágában a rendelettel összhangban „standard” szűrési fokozatként az M5+F7 kétfokozatú szűrés került meghatározásra, illetve az ErP-2018 szerint bevezetésre került a kötelező szűrő-végnyomás visszajelzés a szükségtelenül nagy ellenállások elkerülése érdekében. Fontos megjegyezni, hogy a rendelet nem teszi kötelezővé az M5+F7 minőségű kétfokozatú szűrést, de a légkezelő berendezés ErP szerinti minősítése során ettől gyengébb szűrés esetén büntetőpontokkal szankcionál, azaz nehezebb elérni az SFP-re vonatkozó követelmény értékeket (az SFP-érték a légkezelő berendezés fajlagos teljesítményfelvételét fejezi ki, tehát azt, hogy mennyi villamos teljesítményre van szükség 1 m3/h légszállításhoz, így a mértékegysége W/m3/h).

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/7-8-as számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!