Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2019

Legfrissebb számunkból

Hozzászólások

Kézi adagolású, háztartási méretű, szilárd tüzelésű kazán munkapontjának meghatározása a teljesítmény és a károsanyag-kibocsátás együttes vizsgálatával

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Érces Norbert - Dr. habil Kajtár László PhD

Kézi adagolású, háztartási méretű, szilárd tüzelésű kazán munkapontjának meghatározása a teljesítmény és a károsanyag-kibocsátás együttes vizsgálatával

Érces Norbert

tanársegéd
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Dr. habil Kajtár László PhD

egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Absztrakt

Szilárd tüzelésű berendezések esetén napjainkban is jelentős számban üzemelnek hagyományos elven, megfelelő égési le- vegő szabályozás nélkül üzemelő, fa tüzelésű berendezések. A gazdasági, valamint infrastrukturális fejlettség függvényében a légszennyezés egyik fő forrását ezek a berendezések teszik ki. A károsanyag-kibocsátás természetesen elsősorban a tüzelőanyag minőségétől, illetve felhasználói magatartástól függ, de határozott mértékben csökkenthető a megfelelő kazánbeállítással is.

Vizsgálatunk során egy háztartásokban alkalmazható, hagyományos elven működő, kézi adagolású, fatüzelésű kazán üzemvitelét vizsgáltuk az égési levegő szabályozó ajtó nyitási szögének a függvényében. A mérések során 8°, 16°, 25°, valamint 43°-os nyitások mellett mértük a kinyerhető teljesítményt, valamint a releváns károsanyag-kibocsátási értékeket, a fontos tüzeléstechnikai paraméterek mellett.

A mérési eredményeink alapján egyértelműen meghatározható egy olyan optimális munkapont tartomány, amelynél maximálisan megtermelt energia mellett a legkisebb károsanyag-kibocsátás adódik, ahol 60%-os kinyert energiahozam többlet mellett akár 55%-os CO károsanyag-kibocsátás is el- érhető. Ebben az üzemelési tartományban definiálható egy kívánt légfelesleg tényező érték is, amely λ = 3,2-re adódik fatüzelés esetén.

Bevezetés

Napjainkban az épületek gazdaságos üzemeltetése mellett egyre nagyobb szerepet tölt be a környezetbarát technológiák és berendezések alkalmazása, azonban a magyarországi épületállomány jelentős százaléka nem tudja teljesíteni a velük szemben elvárt igényeket mind épületfizikai, mind épület- gépészeti szempontból. A szilárd tüzelésű berendezések újra egyre nagyobb teret kapnak az épületek fűtési igényeinek kielégítésére új, korszerű kazánok telepítésével, vagy akár az évek óta üzemen kívül álló, meglévő hőtermelők újra üzembe helyezésével. A szilárd tüzelésű berendezések rendszerbe illesztése során számos, sok esetben elhanyagolt részletre szükséges figyelni tervezői, kivitelezői és üzemeltetői oldalról egyaránt. Magyarországon a lakóépületek fűtésére vonatkoztatva jelentős, 21% kizárólag csak szilárd tüzelésű beren- dezést üzemeltet, amely fával és/vagy szénnel való fűtést jelent. Ezt követően 15% hibrid rendszerben gáz és fa tüzelést használ.

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/1-2-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!