Lapszámok
2018 6. szám
- András-Tövissi Balázs - Dr. habil Kajtár László PhD:
Meleg mennyezet és huzat együttes hatása – élőalanyos kísérletek - Szakál Szilárd - Virág Zsolt - Orosz Tamás:
Puskás Ferenc Stadion, az új Nemzeti Stadion - Colt Hungária Kft.:
Épületgépészet, vagy építészet – vagy mindkettő egyszerre? - Gyurkovics Zoltán:
Készülünk a harmadik tervezői konferenciánkra! - Nyárády-Berzsenyi Győző:
A FläktGroup forradalmi klímagerendái - Vigh Gellért:
Újdonságok, innováció a Lindabtól - TOSHIBA AIR-COND:
Prémium hatékonyság, kényelem és teljesítmény a kisipari klímarendszerekben - Tóth Attila:
A Galletti ART-U új fejezetet nyit a fan-coilok történetében – Elegáns és innovatív hűtés-fűtés megoldás, egyedülállóan keskeny kivitelben - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Pszichrométer - Fazakas Miklós:
A CEN/TR 1749 helyébe lépő EN 1749 európai szabvány készítésének tapasztalatai. 2. rész - Szalai Gabriella:
Energiahatékonyság: Magyarország lemaradóban - Magyar Kéménygyártó Kft.:
Társasházak korszerű kéményrendszere: KREA K2 túlnyomásos gyűjtőkémény - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Kovács István
Hozzászólások
Épületgépészet, vagy építészet – vagy mindkettő egyszerre?
Még nem érkezett hozzászólás!
Colt Hungária Kft.
Épületgépészet, vagy építészet – vagy mindkettő egyszerre?
Colt Hungária Kft.
Hol van a határvonal? Mikortól beszélünk épületgépészeti megoldásokról és meddig beszélünk építészeti megoldásokról? Mit is jelent pontosan az épületenergetika?
Érdekes kérdések, és lehet, hogy csak kevesen vagyunk, akik ezt pontosan meg tudják válaszolni, ha egyáltalán létezik pontos, egzakt válasz.
A Colt cégcsoport mindenesetre nagyon sok olyan rendszermegoldással rendelkezik, amely véleményünk szerint a két terület közötti határon mozog, mintegy összekötve az egyébként – ideális esetben – két szervesen összetartozó részt. A mai világunkban – 2020-ra előretekintve – ha épületenergetikáról beszélünk, akkor nem kerülhető meg a gravitáció, mint ingyen rendelkezésre álló fizikai „eszköz” tudatos alkalmazása és integrálása az épületgépészeti rendszerekbe.
Gondoljunk csak bele abba, ha olyan az épület kubatúrája és szerkezete, hogy egy éjszakai gravitációs átszellőztetésnél nemcsak a levegőt tudjuk lehűteni, hanem az épület tömegét is, akkor az épületszerkezet, amelyet akár több fokkal is visszahűtöttünk a természetes hőingást kihasználva, szolgál hűtőközegként.
Az 1. ábra nagyon jól szemlélteti, hogy mennyivel költségtakarékosabbak lehetünk, ha az épületet nem bezárjuk – ezáltal a belső komfortot csak gépészetileg tudjuk biztosítani –, hanem hagyjuk a szerkezetet a homlokzaton, tetőn keresztül tudatosan lélegezni, ezáltal teret adva a tudatos, gravitációs szellőzés lehetőségének.
A következőkben konkrétan egy ipari példát szeretnénk részletesen bemutatni.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/6-os számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).