Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2018

L. Szabó Gábor - Bodó Béla

A csőfektetési mélység hatása a padló- és mennyezetfűtés-hűtésre. 1. rész

L. Szabó Gábor

Okleveles Létesítménymérnök, tanársegéd
Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék

Bodó Béla

Okleveles Létesítménymérnök, mesteroktató
Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék

Kulcsszavak: padlófűtés, mennyezethűtés, hőmérsékletviszonyok

 

Bevezetés

Az uniós országok egyik célkitűzése a 2010/31-es EU irányelv szerint az energiafelhasználás csökkentése. Ennek eléréséhez fontos a hűtési és a fűtési igények pontos meghatározása. Ebből kiindulva két fő módon (aktív és a hagyományosnak mondható passzív) haladhatunk az energiaigény csökkentéshez. [1-3]

A passzív módra a legjobb példa az épületek hőszigetelésének a növelése. A hőszigetelések hatására csökken az épület hővesztesége és hőterhelése, rövidül a fűtési és hűtési idény hossza. Az energiaigény függ a külső környezeti hatásoktól, például a nedvességterheléstől, de ennél fontosabb a klímarégió földrajzi elhelyezkedéséből adódó hőmérséklet eloszlás. [4]

Az aktív mód legfontosabb módszere az optimális hűtő-fűtőrendszer választás. A szóba jövő megoldásokat össze kell hasonlítani több szempont szerint, amelyek között meg kell jelennie az exergia-szemléletnek is. Ezzel a teljes rendszert (energiatermelő, továbbító és leadó) tudjuk vizsgálni. Exergetikailag a legmegfelelőbb a szerkezetbe beágyazott, alacsony hőmérsékletű fűtési energialeadók, illetve magas hőmérsékletű hűtési energiaelvonók választása. [5-11] 

Ezeknél a rendszereknél a sugárzással leadott, illetve elvont hő aránya nagyobb, mint 50%. A hőleadást illetve hőelvonást alacsony hőmérsékletű melegvizes, illetve magas hőmérsékletű hidegvizes rendszerrel valósítják meg, nagy aktív felületekkel. Fontos megvizsgálni, hogy a kívánt igényeket mekkora minimális felülettel tudjuk ellátni adott hőfoklépcső mellett, illetve, hogy milyen hatást gyakorolnak az emberi komfortra a rendszer különféle üzemeltetési módjai. [12-15]

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/4-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!