Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2018

Sircz János

Kincsek az Épületgépészeti Múzeumból – Kályhafűtés, avagy fűtés kályhával

Sircz János

igazgatósági tag
Épületgépészeti Múzeum

Az ember hideg környezetben nem érzi jól magát. Védekezésül először szabadtéri tűz mellett melegedett. Miután lakóhelyet épített magának, a tüzet be kellett vinni a lakótérbe. Kemencét épített és abban tüzelt.

Magyarországon a legelterjedtebb megjelenési formájáról kapta a nevét, így lett BÚBOS  KEMENCE. Ennél már megoldották az égéstermék (füst) elvezetését is (legtöbbször kéményen keresztül). Rájöttek, hogy ha rostélyon tüzelnek, több levegőt tudnak az égőtérbe juttatni, nagyobb lesz a fűtőteljesítmény. Így született meg a kályha. Ez lehetett épített (helyhez kötött) és mozgatható (főleg vasból készült). A tüzelőanyag változatos volt: főleg fa, szén, a városi gázgyártás megindulásával annak mellékterméke, a koksz.

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/3-as számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!