Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2018

Dr. Csomor Rita

Hőfokhíd és fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat – 5. rész. A hőfokhíd analitikus közelítése

Dr. Csomor Rita

Épületenergetikai tanúsító, fizikus

Sorozatunk mostani, ötödik cikkének előzménye dr. Garbai Lászlónak és Jasper Andornak a Magyar Épületgépészet 2012/10. számában megjelent „A külső hőmérsékletek tartamdiagramjának matematikai leírása” című írása [1]. Ebben egy 183 napos fűtési idény napi átlaghőmérsékleteinek eloszlására adnak egy nagyon jó közelítő képletet. Ezt a módszert az adatbázis kiterjesztésével továbbfejlesztve, az objektív hőfokhídra és a fűtési napok várható számára adunk analitikus közelítő függvényeket, az egyensúlyi hőmérséklet teljes szóba jöhető tartományában korlátozás nélkül.

Bevezetés

Az egyik legalapvetőbb fizikai mennyiség az épületenergetikában a hőfokhíd. Ugyan ez egy térben és időben változó, sztochasztikus mennyiség, mégis, avégett, hogy az ezzel végzett különböző számítások eredményeit össze lehessen hasonlítani, sokéves időjárási adatsorokból átlagolt értékeit egy rendelet [2] (a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet) táblázatban rögzíti. Bár a mérnöki munkában nem szokatlan, hogy bizonyos számításokat nem analitikus módszerrel (képletek révén), hanem táblázatból vett adatok alapján végeznek, a táblázattal megadott hőfokhíd többeket arra indított [3], [4], [5], [6], [7],  hogy a „fűtési határhőmérséklet – hőfokhíd”, vagy a „fűtési idény hossza – hőfokhíd” tabellázott függvényre, vagy a kiindulási tartamdiagramokra analitikus közelítést adjanak.

Ismeretesek hatványfüggvényes, szinuszfüggvényes közelítések. Ezek vagy csak egy-egy résztartományra készültek, vagy csak az egyik kapcsolatra, vagy szűk az intervallum, ahol használhatók, és/vagy eltérő definícióknak felelnek meg. Érthető tehát, hogy a nem túl sikeres eddigi próbálkozások után a teljes külső hőmérsékleti tartományt és az egész évet lefedő, a valós meteorológiai adatoknak megfelelő tfh–Z–H összefüggésrendszer korrekt matematikai leírását még keresni érdemes.

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/3-as számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!