Lapszámok
2017 7-8. szám
- Modrovics Mónika - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Mediterrán permetkapu a mediterrán Pécsen - Ing. Jágerská, Lenka - Dr. Szánthó Zoltán - Doc. Ing. Peráčková, Jana PhD:
Vákuumos esővíz elvezető rendszer méréses vizsgálata valós modellen - Szunyogh Gábor - Andrásy Zsolt:
Vegyük komolyan a Legionellát! - Dr. Barna Lajos:
Gyakorlati útmutató a higiénikus ivóvíz-ellátás megvalósításához - HL Hutterer & Lechner GmbH:
HL540 Primus Drain – az épített zuhany lefolyó - Dr. Diederich, Hans-Joachim - Rita Szaló:
Klórdioxid, mint biztos megoldás a legionellák és társai ellen az ivóvízben - Dr. Garbai László - Dr. Jasper Andor PhD:
Távhőellátó rendszerek statikus hőegyensúlya. Szabályozási feladatok - Dr. Garbai László:
Gondolatok Vajda József cikkével kapcsolatban - Kovács Zoltán - Dr. Garbai László:
A közel nulla nettó energiaigényű épületek jogszabályi környezetének ismertetése és bemutatása - Szarka-Páger Lajos:
A Pipelife PE-RT/EVOH/PE-RT padlófűtés cső bemutatása - Dobó Gábor:
Modern fűtési rendszerek gazdasági szempontú energetikai összehasonlítása - Dipl. Ing. Flohr, Felix:
R407H – helyszíni tapasztalatok - Király Tamás:
A szellőzés helyiségenkénti egyedi szabályozása az optimális komfortért és az energiahatékonyságért - Gazsó Szabolcs - Csengeri László:
Tűzvédelmi berendezések alkalmazása a légtechnikai rendszerekben - Dr. Szilágyi Zsombor:
A cseppfolyós földgáz jövője - Dr. Barna Lajos PhD:
Tanulságos életpályák – Tuczai Attila
Hozzászólások
A szellőzés helyiségenkénti egyedi szabályozása az optimális komfortért és az energiahatékonyságért
Még nem érkezett hozzászólás!
Király Tamás
A szellőzés helyiségenkénti egyedi szabályozása az optimális komfortért és az energiahatékonyságért
Király Tamás
okl. gépészmérnök, cégvezetőAereco Légtechnika Kft.
A manapság már alkalmazott építési anyagok és beépítésre kerülő nyílászárók – az energetikai előírásoknak megfelelően – alacsony hőátbocsátási értékkel rendelkeznek és fokozottan légzáróak. A külső ajtó és ablak beépítések és cserék előnyei többek között a jobb légtömörség, így alacsonyabb szellőzési hőveszteség, a jobb akusztikai komfort illetve a jobb hőkomfort az üveg melegebb belső felületének köszönhetően.
Az épületszerkezeti elemek új dimenziója egyben megváltoztatta a belső komfortjellemzőket is, amelynek eredményeképpen magasabb belső léghőmérséklet és páratartalom alakul ki azonos fűtési energiafelhasználás mellett. Ebből adódóan természetesen a felhasznált fűtési energiát csökkenteni illetve szabályozni kell annak érdekében, hogy a beállított belső léghőmérsékletet a kívánt értéken tartsuk.
A páratartalom illetve egyéb kedvezőtlen szennyezőanyag jellemzők mérése és szabályozása még mindig nem teljesen egyértelmű a lakótereinkben, pedig ezekkel is nagymértékben befolyásolható a komfortérzetünk.
Az ablakcserék és a szigetelés hátrányos velejárója, hogy a nagy légtömörség az épületekben a légcsere túlzott mértékű lecsökkenéséhez vezet. Az alacsony légcsere a komfortterekben a pára, a szén-dioxid és egyéb szennyező anyagok feldúsulását hozza magával. Az optimálisnál nagyobb – 40 – 55% – rela tív páratartalom miatt a viszonylag hideg belső felületeken penész alakulhat ki, ami károsodást okozhat az épületszerkezetben, és amely kimondottan ártalmas, káros az egészségre.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/7-8-as számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).