Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2017

2017 6. szám

Hozzászólások

Drónnal támogatott karbantartási eljárások bevezetése az épületgépészetben

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Szendi József

Drónnal támogatott karbantartási eljárások bevezetése az épületgépészetben

Szendi József

hallgató, gépészmérnök, területfejlesztési menedzser
Katonai Műszaki Doktori Iskola

Bevezetés

A pilóta nélküli légi járművek, ismertebb nevükön drónok egyszerűbb kivitelei viszonylag könnyen elérhetővé váltak a piacon. Legtöbben a civil életben hobbiból alkalmazzák ezeket a berendezéseket, amelyeket zömében magasból történő videózásra használnak. Eddigi kutatások és cikkek alapján [1] [2] [3] a katonai felderítésben már régóta alkalmazzák ezt a technikát, lévén magas pontról jó átlátható az adott műveleti terület és a ráfordított költség a hozzáadott értékhez képes alacsony. A cikk nem futurisztikus elméleti síkon közelíti meg a drónnal történő karbantartások lehetőségét, feltételezve, hogy a drónok a mai technológiai színvonal mellett is képesek egyszerűbb feladatok hatékony elvégzésére.

A távoli jövő alkalmazásai mai szemmel nehezen becsülhetők. Manapság még nem mindennaposak a madárrajként repülő öntanuló drónok, de a technológiai fejlődés tendenciája alapján ezek bevezetése közel lehet. Példa már most is van szemlék lebonyolítására az eszköz alkalmazásával, hiszen olajfúró tornyokon és hangárok szemléjére már manapság is alkalmazzák a drónokat karbantartási folyamatok támogatására. Hazai vonatkozásban a tapasztalatok inkább katonai felderítése és kritikus infrastruktúra védelemre fókuszálnak, míg az ipari szemlék még nem általánosak. A fentiek ellenére lelkes amatőrök reptetnek drónokat, akik tagjaiból egyesületek alakultak és közösségi reptetés is elterjedőben van.

A kérdés tehát, hogy a pilóta nélküli repülési technológia milyen módon alkalmazható költséghatékonyan az ipari karbantartások során a polgári életben? Van-e olyan kifejezetten élelmiszeripari objektumvédelemhez köthető megoldás, amellyel a hazai élelmiszerbiztonság nőhet?

 


A mű a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű kiemelt projekt keretében működtetett Győző Doktori Program keretében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felkérésére készült.

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/6-os számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!