Lapszámok

Hazánkban az 1960-as évektől az 1980-as évekig hatalmas számban készültek lakások iparosított technológiával a panelprogram keretein belül.

A panelépületek tervezése és kivitelezése során sokféle szerkezeti megoldást kipróbáltak, beleértve ebbe tetőszerkezeteket is, amelyekre jellemző kialakítás a hagyományos egyenes rétegrendű lapostető volt, de előfordultak a több-kevesebb sikerrel bemutatkozott fordított rétegrendű szerkezetek is.

A magastetők esetében jól ismert kéthéjú hidegtetőket számos kedvező tulajdonságuk miatt a lapostetős változatokban is kipróbálták. A kéthéjú lapostetők rendkívül előnyösek az egymástól elválasztott csapadékvíz elleni szigetelés, hőszigetelés és a páratechnikai megoldás szempontjából.

A kéthéjú hidegtető felépítéséről: az alsó héj a teherhordó födémszerkezetből és a rajta elhelyezett hőszigetelő rétegből áll. A fűtött térből kikerülő, rajtuk átjutó pára a fölöttük lévő légrésbe kerül, ahonnan átszellőztetéssel eltávolítják. A csapadékvíz elleni szigetelést a felső héjon, a hőszigeteléstől elválasztva helyezik el. A légrésnél a levegőt be- és kivezető nyílásokat úgy kell elosztani, hogy ne keletkezhessen szellőzetlen zug. Az attikákon elhelyezett szellőzőrácsok hatékonysága nagyon széles és hosszú tetőkön mindig kérdéses volt a tervezők számára.

Az átszellőzés működését és hatékonyságát hazánkban alaposabban még nem tanulmányozták, ezért határozta el a Knauf Insulation Kft., hogy fújható üveggyapottal elvégzi egy kéthéjú lapostető utólagos hőszigetelését, és ezzel egyidőben épületfizikai méréseket is indít, hogy kiderülhessen, hogyan viselkedik a tető a hőszigetelés után, nem keletkezik-e páralecsapódás stb.

A tető eredeti állapotában 8 cm EPS, illetve néhány helyen kőzetgyapot hőszigeteléssel készült. A fújt szigetelés e rétegek fölé került.

A vizsgálatban, amelyet Bakonyi Dániel tanársegéd (BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék) vezet, a szerkezeti rétegek hőmérsékletét és relatív nedvességét mérjük, hogy a tetőszerkezet épületfizikai állapotát, változásait megállapítsuk.

A befújáshoz használt tömlő bejuttatásához magfúróval több helyen meg kellett bontani a felső héj vízszigetelését. Az így létrejött furatok fölé páraszellőzők kerültek, hogy segítsék a pára eltávolítását a fújható üveggyapottal kitöltött üregből.

A páraszellőzők egyben lehetőséget adtak arra, hogy négy keresztmetszetben, 10 perces időközökben lehessen vizsgálni az adott réteg hőmérsékletét és relatív nedvességtartalmát.

További részletek lapunk 2016/5-ös számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).