Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2016

2016 3. szám

Hozzászólások

Közel nulla energiafelhasználású épületek felújításának számítási módszerei

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Dr. Magyar Zoltán PhD - Baráth Géza

Közel nulla energiafelhasználású épületek felújításának számítási módszerei

Dr. Magyar Zoltán PhD


Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék

Baráth Géza


Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék

1. Bevezetés

Az Európai Unió 2002-ben kiadott Épületenergetikai direktívája (EPBD) [2], majd a 2010-ben elkészült felülvizsgálata (EPBD recast) [3] előírta a tagállamoknak, hogy az irányelvekben foglalt alapelvek alapján dolgozzák ki a tagállami
– számítási módszertant, amellyel az épületek
  energiafogyasztása meghatározható, és
  összehasonlítható;
– követelményrendszert, amelynek betartása valamennyi
  új építésnél vagy jelentős felújításnál kötelező;
– a költségoptimalizált szint és a közel nulla
  energiaigényű épület definícióját és követelményeit.

 


A szerzők a cikk témájában tartottak előadást a Pollack Expon.

A számítási módszertanra európai szabványrendszer készült, melyeket a tagállamok részben vagy teljesen honosítottak, majd a számítási módszertanukba részben (mivel nem kötelező), vagy egészben beépítettek. Ilyen szabványok többek között:
– MSZ EN ISO 15603: Épületek energetikai
  teljesítőképessége. A teljes energiaigény és az
  energetikai minőség meghatározása
– MSZ EN ISO 13790: Épületek hőtechnikai viselkedése.
  A fűtési energiaigény számítása
– MSZ EN 15316: Épületek fűtési rendszerei. A rendszer
  energiakövetelményeinek és hatékonyságának
  számítási módszere
– MSZ EN 15243: Épületek szellőztetése. Klimatizált
  épületek helyiség-hőmérsékletének, terhelésének és
  energiafelhasználásának számítása
– MSZ EN 15193: Épületek energetikai jellemzői.
  A világítás energetikai követelményei
– MSZ EN 15459: Épületek energetikai
  teljesítőképessége. Épületek energetikai rendszereinek
  gazdaságossági értékelési eljárása

A magyar számítási módszertan (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet) saját számítási algoritmus szerint épül fel, az európai szabványokat nem hivatkozza. Így magától értetődő, hogy a számítási eredmények között is eltérések lehetnek. Jelen cikk célja, hogy bemutassa, mekkora eltérések lehetségesek az egyes számítási módszerek között.

 

2. Az összehasonlító vizsgálatok menete

Az összehasonlítást négy módszer szerint elvégzett számítások alapján készítettük el.

A hatályos magyar jogszabály (7/2006-os TNM rendelet) szerint két változatot készítettünk: valamennyi számítást elvégeztük egyszerűsített és részletes módszerrel is. Első esetben egyszerűsítetten vettük figyelembe a hőhidak hatását, a benapozást és a fűtési hőfokhíd számítását, míg a második esetben a hőhidak számítása továbbra is az egyszerűsített elven történt, de a benapozást és a fűtési hőfokhidat részletes módszerrel számítottuk. Minden további bemeneti értéket (meteorológiai adatok, belső hőterhelés stb.) a jogszabály szerinti értékekkel vettük figyelembe. A számítások WinWatt szoftverrel készültek.

Az európai szabványok előírásai alapján a RePublic_ZEB projekt egyik résztvevő intézményében Corrado és Paudos (Politecnico di Torino, Olaszország) készített szoftvert. Ez a szoftver az EN ISO 15603:2008 alapján – az ebben hivatkozott többi szabványt is felhasználva – számítja ki először az épület energiafelhasználását, majd a beállított felújítási intézkedések különböző kombinációinak hatását vizsgálja energetikai és gazdaságossági szempontok alapján.

A negyedik alkalmazott módszer a dinamikus épületenergetikai szimuláció. A TRNSYS 17-es verziójában dolgoztuk fel a mintaépület háromdimenziós energetikai modelljét, amelyen részletes használati szokásokat tudtunk beállítani, és részletes benapozási vizsgálatokat végeztünk.

A számítások során nem vizsgáltuk a hűtési energiaigényt, mert annak számítása a TNM rendelet előírásait alkalmazva sok becslést tartalmaz. Nem vettük figyelembe a különböző épületgépészeti rendszerek veszteségeit, mert pontos értékek a szimulációt leszámítva nem adhatók meg.

A számítások célja és az összehasonlítás alapja az éves nettó fűtési energiaigény volt.

 

3. Az elvégzett számítások

3.1 A vizsgált épület

Az összehasonlítások elvégzéséhez egy mintaépület különböző felújítási intézkedéseinek hatását vizsgáltuk valamennyi számítási módszer szerint.

A vizsgált épület Budapest észak-keleti részén található kollégium (1. ábra). Az épület két szárnyból épül fel, ahol a lakószobák találhatók, a kettőt egy közlekedő tag köti össze. Valamennyi épületrész földszint + 5 emelet magas, a legfontosabb mutatószámokat az 1. táblázat mutatja be.

1. ábra. Az épület homlokzata

 

1. táblázat. Az épület fontosabb mutatószámai 

 

További részletek lapunk 2016/3-as számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!