Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2015

2015 11. szám

Hozzászólások

Hazai épületgépészeti felsőoktatásunk tennivalói a külföldi kitekintések alapján

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Prof. emeritus Dr. Barótfi István - Dr. habil. Szabó Márta

Hazai épületgépészeti felsőoktatásunk tennivalói a külföldi kitekintések alapján

Prof. emeritus Dr. Barótfi István

egyetemi tanár
Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészet, Létesítmény- és Környezettechnika Tanszék, Gödöllő

Dr. habil. Szabó Márta

egyetemi docens
Szent István Egyetem, Épületgépészet, Létesítmény- és Környezettechnika Tanszék

Az elmúlt félévben e folyóirat hasábjain folyamatosan jelentek meg az épületgépészeti felsőoktatás külföldi bemutatásával foglalkozó cikkek. Ezek az akár cikksorozatnak is nevezhető írások nem véletlenül születtek, hanem szándékosan és szervezetten. A szándék a sorozatot elindító Épületgépészeti felsőoktatásunk helyzete című cikkben [7] fogalmazódott meg, a szervezettség pedig annak a következménye, hogy a folyóirat fontosnak tartotta a kitűzött célt és ennek érdekében kész volt folyamatosan helyet adni a megszületett írásoknak.

Szándék és nehézségek

A külföldi kitekintés szándéka nem a kíváncsiskodás volt, és nem érdekességként született a cikksorozat. Az említett sorozatot indító cikkekben megfogalmazásra kerültek az épületgépészeti felsőoktatásunk jelenlegi helyzetéből adódó kérdések, amelyekre a válaszokhoz az egyik útnak a külföldi tapasztalatok elemzése mutatkozott.

A kérdések alapja az épületgépészeti felsőoktatás utóbbi évtizedek változásai [1], [4], [5] között aggodalomra okot adó tendencia: az egyetemi épületgépészeti tanszékek jövője. Az a tendencia, hogy a korábban volt önálló tanszékek mára társtanszékként működnek más szakterületekkel, vagy már meg is szűntek. Ebben döntő szerepet játszik, hogy a hazai épületgépészeti tanszékeken nincs az épületgépészet tudományterületén tevékenykedő egyetemi tanár (vezetői megbízásra alkalmas) és ennek megváltozása a közeljövőben sem várható. Egyetemi tanárok pedig azért nincsenek, mert nem születnek az épületgépészet területén az ehhez szükséges tudományos teljesítmények [2], [3]. Nyilvánvaló, hogy ennek oka nem valamiféle kontraszelekció, vagy a személyi adottságok hiánya, hanem az épületgépészet komplex kérdéskörében levő olyan probléma, amelyben a tudományos követelmények teljesíthetőségének okát kell megkeresni. Ha elfogadjuk, hogy a probléma alapvetően nem személyi kérdés, és ha látjuk, hogy más tudományterületeken a követelmények teljesíthetők, akkor az ok magában az épületgépészetben, azaz a mi felfogásunk szerinti szak- illetve tudományterület tartalmában lehet.

A cikksorozat – bár szándéka szerint a hazai épületgépészeti felsőoktatás problémáinak megoldásához kívánt gondolatokat, jó, vagy rossz példát mutatni – alapvetően a mi felfogásunk szerinti épületgépészet tartalmi kérdéseit érintette. Az egyszerűnek mutatkozó szándék így vált bonyolult kérdéssé, és így a cikksorozat alapján levonható következtetések – ami az elvárt eredmény volt – közvetlenül nehezen megválaszolhatók. 

A külföldi kitekintés első problémáját az épületgépészet szó, vagy fogalom idegen nyelvű tartalmi megfeleltetése jelenti. A hazai mindennapos gyakorlatban a szakterület angol megnevezésében Building Services Engineering, vagy német fordításában a Gebäudeausrüstung, Gebäudetechnik megnevezéseket rutinszerűen használjuk, de ha a külföldi felsőoktatási képzéseket, vagy tudományterület innovációs és kutatási tevékenységeit nézzük, jelentősen különbözik a hazai és a külföldi fogalom. Ha az épületgépészet hazai tartalmából indulunk ki (és számunkra ez a természetes) akkor a külföldi fogalom valóban tartalmazza azt, amit mi ez alatt értünk és ennél jobbat, megfelelőbbet nem is találhatunk. Ha azonban a jelen cikksorozat célját tekintjük, akkor nem annak van jelentősége, hogy az általunk megfogalmazott terület része-e az idegen nyelven jelölt területnek, hanem éppen annak van jelentősége, hogy mi a különbség. Ezért kissé részletesebben elmélyültünk a Building Services Engineering és Gebäudeausrüstung fogalmak tartalmi kérdéseiben az eredeti (ott ahol anyanyelvi környezetben használják) megfogalmazás szerint. Minthogy irodalmi források alapján úgy találtuk, hogy tartalmában a Building Services Engineering közel azonos tartalmú és felfogású, mint a Gebäudeausrüstung, így a továbbiakban együtt kezeljük az angol és német elnevezést (bár tükörfordításban nem ugyanazt jelentik).

A Buiding Services Engineering [15] az épületek gépészeti rendszereit, ezek szolgáltatását, tervezését jelenti, amelyet a mérnök megtervez a belső környezet és az épület, valamint a környezet hatásainak a figyelembevételével. A szolgáltatások alatt azt kell érteni, hogy a tervezés, telepítés, üzemeltetés és felügyelet a mechanikai, elektromos és közegészségügyi követelmények kielégítésével a biztonságos, kényelmes és környezetbarát működést biztosítják az épületekben. A kifejezést széles körben használják az Egyesült Királyság, Írország, Kanada és Ausztrália, de az Egyesült Államok területén, míg Indiában és a Távol-Keleten az ilyen mérnökök az úgynevezett komplex létesítmények tervezői. Ilyen tartalommal tehát az épületgépészet tartalmazza a gépészet, elektrotechnika és vízhálózat, valamint a közegészségügy (MEP3) mérnöki feladatait, amelyek az irodalom [15] szerint a következőkre terjednek ki:
• Kommunikációs vonalak, telefonok és informatikai
   hálózatok (IKT4)
• Energiaellátás – gáz, villamos energia és a megújuló
• Mozgólépcsők és felvonók
• Tűzjelző és védelem,
• Fűtés, szellőzés és légkondicionálás (HVAC)
• Villámvédelem
• Kisfeszültségű (LV5) rendszerek, elosztók és kapcsolók
• Természetes és mesterséges világítás
• Biztonság és riasztórendszerek
• Szellőztetés és hűtés
• Víz- és csatornahálózatok


3 Mechanical engineering, electrical engineering and
   public health engineering
4 Communication lines, telephones and IT networks
5 Low voltage

Az épületgépészetnek tehát olyan szolgáltatást kell nyújtania, amely más építőipari szakemberekkel szorosan együttműködve biztosítja a fenntarthatóságot.  A Building Services Engineering tartalmi kérdésében talán leginkább kifejező az 1976-ban az Egyesült Királyságban létrejött CIBSE (Chartered Institution of Building Services Engineers), amely az épületek gépészeti mérnökeinek nemzetközi mérnöki egyesülete (székhelye Londonban van). Az intézmény az Institution of Heating and Ventilating Engineers (alapítva 1897-ben), az Illuminating Engineering (alapítva 1909-ben) alapján a mérnöki valamint az építőiparban a gazdaság és a mérnöki elvek alkalmazására az épített környezetben, és az előzőekben felsorolt szolgáltatások biztosítása érdekében jött létre. A Building Services Engineering tehát a klasszikus épületgépészeti tevékenység (fűtés, hűtés és szellőztetés) jelentősen bővített területe. Ezt a felfogást a világ nagy részén elfogadják, amit az is jelez, hogy 98 ország tagja a szervezetnek.

A Buiding Services Engineering tartalmi értelmezése mellett a hazai viszonyaink szempontjából fontos kérdés, hogy tudományról, vagy mérnöki ismeretekről van szó. Az irodalmi források definíciói elég egyértelműek, de ennek gyakorlati értelmezése nem mindig egyszerű.

 

További részletek lapunk 2015/11-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!