Lapszámok
2015 1-2. szám
- Dr. Magyar Zoltán PhD - Németh Gábor:
Közel nulla energiaigényű középületek követelményrendszere dél- és kelet-európai országokban (RePublic_ZEB projekt) - Boór András - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Víztakarékosság az ivóvíz-előállításban – Magyar ultraszűrő membrántechnológia Oroszországban - András-Tövissi Balázs - Dr. habil Kajtár László PhD:
Irodahelyiségek levegőhőmérsékletének optimalizálása hőkomfortra - Belafi, Zsofia - Gelesz, Adrienn - Reith, Andras PhD:
Önálló családi ház energia-, költség- és komfort alapú optimalizálása a jövő klímájának figyelembevételével (Magyar Épületgépészek Napja 2014 – PhD szekció, ANGOL NYELVŰ) - Dr. Both Balázs - Dr. Szánthó Zoltán - Dr. Goda Róbert PhD:
Részlegesen korlátozott légsugár tapadásának elemzése kísérleti módszerrel és CFD alkalmazásával (Magyar Épületgépészek Napja 2014 – PhD szekció) - Czétány László - Dr. Szánthó Zoltán - Láng Péter DSc:
Légtechnikai befúvószerkezetek átfolyási számának meghatározása (Magyar Épületgépészek Napja 2014 – PhD szekció) - Kmeťková, Jana Bartošová - Prof. Ing. Petráš, Dušan PhD:
Lakóépület felújításának életciklus költségelemzése (Magyar Épületgépészek Napja 2014 – PhD szekció, ANGOL NYELVŰ) - Kováčová, Diana Ing.:
Szolár rendszerek vizsgálata a TRNSYS energia szimulációs programmal (Magyar Épületgépészek Napja 2014 – PhD szekció, ANGOL NYELVŰ) - Kerekes Attila:
Biomassza kazánok teljesítménytényezője és a hőtárolás vesztesége – 2. rész - Dr. Jasper Andor PhD - Kovács Zoltán:
A Blasius-formula alkalmazhatóságának korlátai - Seidl Gábor:
Akkor hogyan tovább szeptembertől? – Kérdések a fűtés és melegvíz-ellátás területén, Magyarországon - Kovács István:
ErP 2015 – Elfogyott a türelmi idő - Dr. Barna Lajos PhD:
Erősödik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szerepe az építőiparban - PentA-KlímA Kft.:
A jövő már ma jelentkezik Önnél - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Csáki Gábor
Hozzászólások
Légtechnikai befúvószerkezetek átfolyási számának meghatározása (Magyar Épületgépészek Napja 2014 – PhD szekció)
Még nem érkezett hozzászólás!
Czétány László - Dr. Szánthó Zoltán - Láng Péter DSc
Légtechnikai befúvószerkezetek átfolyási számának meghatározása (Magyar Épületgépészek Napja 2014 – PhD szekció)
Czétány László
PhD doktoranduszBME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Dr. Szánthó Zoltán
egyetemi docensBME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Láng Péter DSc
egyetemi tanár, tanszékvezetőBME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Összefoglalás
A nagyszámú befúvóelemmel ellátott légcsatornák a légtechnikai rendszerek speciális területét jelentik. Habár ez a levegőelosztási mód a hagyományos befúvási megoldások körébe tartozik, az ilyen rendszerek áramlástani méretezése igen problémás. A befúvó nyílások áramlástani viselkedése csak bizonyos speciális esetekre ismert. E cikk célja, hogy a legegyszerűbb geometria, a kör keresztmetszetű perforáció viselkedésére olyan törvényszerűséget mutasson ki, amellyel leírható annak geometriától és áramlási paraméterektől függő változása.
Kulcsszavak: légcsatorna; légcsatorna optimalizálás; nagyszámú befúvóelem; dinamikus nyomás visszanyerés
1. Bevezetés és célkitűzések
A nagyszámú befúvó-elemmel ellátott légcsatornák problémáival már korábban is foglalkoztunk [1]. A probléma egyszerűsítésével kielégítő, de nem tökéletes megoldást találtunk az ott felvázolt célok teljesítésére. Ezért szükségessé vált a szakirodalom további vizsgálata. Az elosztó légcsatornák modellezése során három áramlástani kérdést kell megvizsgálni: a csősúrlódás hatását, a kiáramlás hatását a főáramlásra és a főáramlás hatását a kiáramlásra. E részfolyamatok pontos leírásával lehetővé válik a teljes folyamat leírása. Ezek közül most a főáramlás kiáramlásra gyakorolt hatásával foglalkozunk.
A kiáramlás folyamata több dimenziótlan konstans bevezetésével írható le, amelyek között azonban kapcsolat teremthető. Az 1. ábra a vizsgált nyílást és környezetét mutatja.
1. ábra. A nyílás és környezetének sematikus ábrája
A leírás lehetséges egyrészt az ellenállástényezővel:
Ez a tényező azt fejezi ki, hogy a folyadék pt össznyomása (összenergiája) mennyire csökken a kiáramlás közben, annak dinamikus nyomásához (mozgási energiájához) viszonyítva.
A pt1 – pt3 nyomásesés a w3 kiáramlási sebesség és a ζ13,3 ellenállás-tényező ismeretében határozható meg. A légtechnikai méretezés során azonban az is alapvető kérdés lehet, hogy az adott nyíláson mennyi levegő hagyja el az elosztó légcsatornát, tehát alapvetően a rendelkezésre álló össznyomás hatására kilépő levegő mennyisége a kérdés.
További részletek lapunk 2015/1-2-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).