Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2014

2014 9. szám

Hozzászólások

Termelőüzemek energia-megtakarításának meghatározása mesterséges intelligencia alkalmazásával

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Dr. Magyar Zoltán - Németh Gábor - Kampouropoulos, Konstantinos - Sala, Enric

Termelőüzemek energia-megtakarításának meghatározása mesterséges intelligencia alkalmazásával

Dr. Magyar Zoltán

ügyvezető
Comfort Consulting Kft.

Németh Gábor

műszaki vezető
Comfort Consulting Kft.

Kampouropoulos, Konstantinos


Katalóniai Műszaki Egyetem, Spanyolország

Sala, Enric


Katalóniai Műszaki Egyetem, Spanyolország

Az Európai Bizottság FP7 keretprogramja által támogatott EuroEnergest elnevezésű kutatási-fejlesztési projektben résztvevő kutatóintézetek, egyetemek és vállalkozások célja egy olyan intelligens energia menedzsment rendszer (iEMS) kifejlesztése, amellyel az autóiparban, elsősorban az épületgépészeti rendszerek tekintetében minimum 10%-os energia-megtakarítás érhető el. Az intelligens energia menedzsment rendszer kapcsolatot teremt az ipari termelési adatok és az energiatermelés, valamint az energiafogyasztás között, dinamikusan modellezi ezeket, előrejelzést ad a várható energiafogyasztásról, optimalizálja a szükséges energiafelhasználást és az energiaköltségeket, valamint maximalizálja a helyben elérhető energiaforrások és az alacsony fosszilis energiafelhasználású rendszerek alkalmazását. [1] [2]

1. Épületgépészeti rendszerek energiafogyasztásának eloszlása az autógyártás során

Egy termelőüzemben számos olyan technológiai folyamattal kell számolni, amelynek energiafogyasztását csak nagyon korlátozottan lehet energia menedzsment rendszerrel befolyásolni. Ezeknek a folyamatoknak az energiaigénye az adott technológia tovább-fejlesztésével, illetve hatékonyabb berendezések alkalmazásával csökkenthető. Az autógyártás során ilyen például a présgépek, hegesztő robotok, festő robotok, szárító kemencék energiafogyasztása. Ugyanakkor az autó gyártásához szükséges energiamennyiségből a klasszikus értelemben vett épületgépészeti rendszerek közül a fűtés, a hűtés és a légtechnika jelentős hányadot képvisel. 

Tekintve, hogy a projekt során fejlesztett intelligens energia menedzsment rendszerrel elsősorban az épületgépészeti rendszerek energiafogyasztása csökkenthető, ezért érdemes megvizsgálni, hogy az autó gyártásához szükséges energiamennyiség hogyan oszlik meg a technológiai és a hagyományos energiafogyasztók között. 

A főbb elektromos energiafogyasztók a technológiai berendezések (lyukasztó gép, présgép, szerelő-, hegesztő- és festőrobotok, szállítószalag), az épületgépészeti rendszerek (hűtőgépek, szivattyúk, ventilátorok), a világítás, valamint a sűrített levegős rendszerek. Hőfogyasztó a fűtési rendszer, amely a gyártó csarnokokban gyakran légfűtés; a technológiai fogyasztók, illetve az abszorpciós hűtőgép, amennyiben van ilyen berendezés telepítve a gyárban. A festés után a szárításhoz szükséges magas hőmérsékletet gyakran gáztüzelésű kemencékkel biztosítják, ebben az esetben ennek a technológiának földgáz fogyasztása is van.

Az 1. ábrán látható az autógyártás során jelentkező energiafogyasztások aránya. Az autógyártás összes energiaigényének 60%-a villamosenergia-fogyasztás, 28%-a hőfogyasztás, 12%-a pedig földgáz felhasználás. A fűtési, a hűtési és a légtechnikai rendszerek elektromos energiafogyasztása a gyártáshoz szükséges energiamennyiség 17%-a, míg hőfogyasztásuk a teljes energiaigény 13%-a.

1. ábra. Az energiafogyasztások aránya az autógyártás során

Összességében a teljes energiamennyiség 30%-át igényli a fűtési, a hűtési és a légtechnikai rendszer, tehát elsősorban ez az energiahányad, amire az intelligens energia menedzsment rendszer hatással van. A projektben elvégzett vizsgálatok alapján a személyautó gyártás fajlagos energiaigénye átlagosan 2,5 MWh/autó, melyet figyelembe véve 0,75 MWh/autó az energiaigénye az említett fűtési, hűtési és légtechnikai rendszereknek. [3]

Egy ipari termelőüzemben az épületgépészeti rendszerek energiafogyasztását számos tényező befolyásolja (időjárás, termelési adatok, műszakok hossza stb.), melyek együttes hatásának modellezésére algoritmikus megoldás nehezen definiálható, ezért a fejlesztés során mesterséges intelligencia révén történt az energia fogyasztási modellek kifejlesztése.

 

További részletek lapunk 2014/9-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!