Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2011

Perényi Tamás DLA - Kolossa József DLA - Hild György DLA

Intelligens Lakóépület – Intelligens Környezet

Perényi Tamás DLA


BME Lakóépülettervezési Tanszék

Kolossa József DLA


BME Lakóépülettervezési Tanszék

Hild György DLA


BME Lakóépülettervezési Tanszék

Ma az Európai Unió közgondolkodásának egyik meghatározó eleme az energiagazdálkodás. A célok markánsan két irányba mutatnak: egyrészt az Unió biztonságosabbá kívánja tenni az energiaimportot, másrészt csökkenteni szeretné a felhasználást. Afogyasztás csökkentésének különös jelentősége van, hiszen az erre irányuló erőfeszítések nagymértékben függetleníthetők az unión kívüli folyamatoktól, csak az egyes tagországok helyi döntéseitől függnek.Az EU2020-as stratégiájában vállalta, hogy energiafelhasználását a kitűzött időpontig 20%-kal csökkenti.Mivel energiafogyasztásának átlagosan 40%-át, illetve a CO2 kibocsátásnak 36%-át az épületek üzemeltetése teszi ki, ezért az EU célkitűzése egyértelmű: 2020-tól az új épületek esetében már közel zéró energiafelhasználást ír elő.

Nemzetközi kutatások szerint egy korszerűtlen épület tízszer annyi energiát fogyaszt, mint egy alacsony energiafogyasztású ház, így az új épületek szigorú, akár a 2020-as szabályokat beemelő energetikai előírásai az épületek energiafogyasztásának tizedére való csökkenését is eredményezhetik.

Magyarországon a fajlagos hőfelhasználás aránya megközelítően kétszerese a nyugat-európai országokénak, amiből a lakossági energiafelhasználás mintegy 38%. A háztartások fogyasztásában a fűtés mintegy 70%-ot képvisel, ami szezonális jellegű; a téli hónapok felhasználása akár ötszöröse is lehet a nyáriakénak. Mivel hazánk energiaigényének 80%-át külföldről szerzi be, ezért az országnak kiemelt érdeke olyan kutatások végzése, majd ezek alapján irányelvek és szabványok készítése, amelyek az épületek energia-fogyasztásának radikális csökkentését eredményezik. A kormányzati megbízás alapján készült „Az épületek energiahatékonysága” c. összefoglaló kutatás is utal azokra a tanulmányokra, amelyek pontosan jelzik az energiafogyasztás csökkentésében rejlő hatalmas gazdasági potenciált.

Az Új Széchenyi Terv is általános és konkrétmegállapításokat tesz az ország energiafüggőségének csökkentésére: előbbire példa az energiafogyasztás mérséklése, utóbbira az energetikai intézményrendszer hatékonyságának növelése, az ESMAPajánlások hazai gyakorlatba való átültetése. Emellett a Terv otthonteremtési fejezetében évi 40–50 000 új lakás építését irányozza elő, amelyek alacsony energiafogyasztású kivitele jelentősmegtakarítással járna. Szigorúbb szabályozás esetén az épületek hőenergia-fogyasztása 40-50%-kal mérséklődne, ami országos szinten 20%-os energiacsökkenést jelenthet.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!