Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2011

Dr. Garbai László - Sánta Róbert

A hőszivattyús rendszerek elpárologtatójának vizsgálata állandósult állapotban

Dr. Garbai László

Prof. emeritus
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, a Magyar Energetikai Társaság elnöke

Sánta Róbert

főiskolai szakmunkatárs, doktorandusz
Polytechnic Engineering College of Subotica, BME

Korábbi cikkünkben megvizsgáltuk a hőszivattyú elpárologtatójában a hőátadási tényező változását állandósult állapotban az áramlás jellegének függvényében (lásd a lap 2010. évi 6. számában). Jelen cikkünkben vizsgálatainkat kiterjesztjük a hűtőközeg állapotjelzőinek vizsgálatára, és ennek keretében megvizsgáljuk, hogyan változnak az elpárologtatóban történő áramlás közben a hűtőközeg hőmérséklete, nyomása és sűrűsége továbbá a hűtő és hűtött közeg közötti hőátvitel teljes folyamatát is elemezzük.

A hőszivattyú szerkezeti felépítésében és működésében jelentős szerepe van az elpárologtatónak, mivel az nagymértékben kihat a berendezés energetikai hatásfokára. Az elpárologtató szerkezete meghatározza az áramlás jellegét mind a hűtőközeg-, mind a hűtött közeg oldalon. Az áramlás jellege pedig a közegek nyomásesését és a hőátadás intenzitását befolyásolja.

Az elpárologtató szerkezeti kialakításának és méreteinek kérdésére csak a matematikai modell tud választ adni. A matematikai modell eszközként fog szolgálni a hőszivattyús fűtőrendszer elpárologtatójának stacioner működésének szimulálására. A stacioner matematikai modell csak az időtől független térbeli változásokat veszi figyelembe, míg a dinamikai matematikai modell sokkal bonyolultabb, mivel a változást nemcsak térben, hanem időben is követi.

A gyakorlat azonban a stacioner matematikai modell megalkotását indokolja, tekintve, hogy a hőszivattyús fűtőrendszer kb. 99%-ban stacioner üzemmódban működik.

Az utóbbi években nagyszámú stacioner és instacioner matematikai modell született, különböző feltételek és munkaközegek figyelembevételével.

MacArthur [1], MacArthur és Grald [2],Nyers és Stojan [3], Mithraratne ésWijeysundera [4], JongWon Choi és társai [5] osztott paraméterű, instacioner matematikai modellt alkottak. Zhao Lei és társai [6], Chi és Didion [7], Welsby és társai [8] koncentrált paraméterű matematikai modellt alkottak az elpárologtató dinamikus viselkedésének tanulmányozására.

Állandósult állapot leírásával R. N. N. Koury és társai [9], Belman, J. és társai [10], Jong Won Choi és társai [11] foglalkoztak.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!