Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2011

Dr. Buday Tamás - Török Imre

Működő hőszivattyús rendszerek hatása a felszínközeli üledékek hőmérsékletére egy debreceni példa alapján

Dr. Buday Tamás

egyetemi tanársegéd
Debreceni Egyetem, Ásvány- és Földtani Tanszék

Török Imre

épületgépész mérnök
Megújuló Energia Alkalmazási Központ

A geotermikus energia hasznosításának gyors elterjedése felhívja a figyelmet a gazdasági és fenntarthatósági vizsgálatok fontosságára, különös tekintettel a hőszivattyús rendszerekre. A vizsgált vertikális hőcserélő – hőszivattyú rendszer hőmérsékletadatai segítségével elemeztük a hőkitermelés hatásait a rendszer hosszú távú működésére. Az első két év tapasztalatai alapján a nyári passzív hűtés hőbetáplálásának köszönhetően a hőforrás (felszínközeli üledékek) hőmérséklete a következő fűtési idény kezdetére visszaáll a kiindulási hőmérsékletre, így a rendszer fenntarthatónak tűnik. A monitoring adatok alkalmasak lehetnek a hőcserélő rendszer termikus adatainak meghatározására is, amely így megfeleltethető egy folyamatos szondatesztnek.

A „Geotermikus rendszerek fenntarthatóságának integrált modellezése” című projektmunka keretében többek között kis mélységű zónák energia-kitermelési lehetőségeit vizsgáljuk a fenntarthatóság szempontjából (Kozák 2010a,b). A hőszondás rendszerekre vonatkozó mérési adatok és modellezések alapján a szondák környezetének jelentős, 1 – 2 °C-os hűlése várható már az első években, ami az idő múlásával egyre kisebb mértékbe csökken, miközben a szonda távolhatása nő (Rybach–Eugster 2002). Ez jelentősen csökkentheti a szondán keresztül kivehető energia nagyságát, illetőleg megnöveli az üzemelés költségeit, különösen olyan esetekben, ahol a hőcserélőket sűrűn, négyzethálósan telepítik. Azokban a rendszerekben, ahol a nyári félév során passzív vagy aktív hűtést alkalmaznak a hőszondák segítségével, a talaj és a mélyebben elhelyezkedő üledékek hőmérséklete jobban megközelítheti az eredeti hőmérsékletet, így az energiatermelés fenntarthatósága jobban biztosított. Jelen tanulmányunkban egy olyan hőszondás rendszer hatását elemezzük, ahol a téli félévben történő hőkivétel mellett a nyári félévben hőbetáplálás történik.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!